Iskolánkról

Iskolánk 1974-ben nyitotta meg kapuit. 1974-ig a Győry-Hunyadi Kastély adott otthont a perkátai iskolásoknak. A csodálatos épület sok emléket őrzött meg ódon falai között. Ma is sokan emlegetik iskolás élményeiket. Ám az akkor még igen magas iskolai létszám befogadására a Kastély épülete nem volt alkalmas. A község számára szükségessé vált, hogy legyen egy olyan épület, amely jobb körülményeket biztosít az általános iskolai tanításra-tanulásra. 1974 szeptemberében került sor a mai iskolaépület átadására. Azóta eltelt több mint 30 év. Egy egész emberöltő. Az épület teszi a dolgát – lehetőséget teremt minden gyermeknek a tanulásra. 1990-ben a rendszerváltás idején az akkor itt dolgozó pedagógusok úgy döntöttek, hogy nevet kell adni az intézménynek. A település történelmi kötődése a Hunyadi családhoz egyszerűsítette a név megválasztását. Hunyadi Mátyás Általános Iskola lettünk 1990 tavaszán, Mátyás király halálának 500. évfordulóján. Az évek során kialakult, hogy elsősorban Perkátán lakó, többségében perkátai származású pedagógusok tanítanak, akik a munkaidőn túl is megkereshetők egy-egy problémával. A tanulók létszáma 320 és 340 között ingadozik. Két idegen nyelv, a német és az angol nyelvet oktatjuk. Jól felszerelt informatikai teremmel rendelkezünk. A tornaterem az iskolai oktatás mellett a község lakosainak is rendelkezésére áll, rendszeres sportolási lehetőséget biztosít mindazok számára, akik igénylik. Évek óta bejárnak focizni két csoportban az „öreg fiúk”, téli időszakban a sportegyesület „profi” játékosai. Lehetőséget biztosítottunk az önvédelmi oktatásra, fitness tornára, kosárlabdára.Iskolánk tevékenysége 2006-ban újabb feladatellátással bővült: alapfokú művészetoktatási intézményi feladatot is ellátunk. A művészetoktatás elsősorban a zenetanítást jelenti. Három zenei oktatást végzünk: szolfézs-, zongora- és furulyatanítást. Az intézmény, nemzetközi kapcsolatai révén – Kisbács (Erdély), Saint Maximin (Franciaország), Huaxiang (Kína), az itt tanuló gyermekek megismerhetik más népek kultúráját, megismerkedhetnek velük egykorú, de más országban élő gyermekekkel. A perkátai gyermekek családias légkörben sajátíthatják el azokat az ismereteket, amelyekre szükségük van. Az óvoda 5 csoportos, két épületben működik. Három – hat éves gyermekek számára, reggel 5,30-tól 17 óráig tart nyitva. Férőhely száma 150 fő, összes gyermeklétszám 145 fő. A csoportlétszámok magasak, átlag 25-35 fő. Az óvoda épületei a falu központjában találhatók. Közvetlenül az új óvoda a templom mellett, szemben vele a régi óvoda. Néhány percre az iskola, és a közművelődést kiszolgáló könyvtár, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal. Közlekedési szempontból jól megközelíthető. A régi óvoda 1878-ban épült. 3 csoporttal működik. Az új óvoda 1991-ben épült, két csoport kapott benne elhelyezést. A gyerekek nevelését, gondozását, képességeik fejlesztését két épületben 17 fő látja el. 10 fő okleveles óvónő, 5 fő dajka (2 fő gimnáziumi végzettségű, 3 fő szakképzett dajka), 2 fő konyhás, (1 fő vendéglátó ipari szakmunkás, 1 fő kereskedelmi szakmunkásvizsgával rendelkezik). 2009. július 1-től változás következett az intézmény életében. Közoktatási intézményi társulást hozott létre Perkáta és Nagykarácsony önkormányzata. A Társulás lényege: Perkáta és Nagykarácsony közoktatási feladatainak ellátására létrehozta a Perkáta - Nagykarácsony Általános Művelődési Központ-ot. Az ÁMK tagintézményei: a nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda és a nagykarácsonyi Vörösmarty Mihály Általános Iskola; intézményegységei: a perkátai Szivárvány Óvoda, a perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a perkátai József Attila Könyvtár és Művelődési Ház. 2011. augusztus 31.-től újabb változás történt az intézmény életében. Abai megkeresésre további tagintézményekkel bővült a közoktatási társulás, mely névváltoztatással is járt. Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ néven működünk tovább.

2013. január 1.-jétől a közoktatásban bekövetkezett változások eredményeként a jogszabályok alapján a Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központhoz tartozó általános iskolák /a perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a nagykarácsonyi Vörösmarty Mihály Általános Iskola és az abai Aba Sámuel Általános Iskola/ perkátai székhellyel, Aba és Perkáta esetében önkormányzati működtetéssel, Nagykarácsony esetében működtetési és fenntartói hatáskörrel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ dunaújvárosi tankerületéhez tartozva folytatják működésüket Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Iskola néven. Perkáta Nagyközség az intézmény működtetési feladatait végzi, mely az oktató-nevelő munka végzéshez szükséges épület fenntartását, a fenntartásban résztvevő dolgozókat jelenti. A gazdasági egység dolgozói és a technikai személyzet 2013. január 1.-től az önkormányzat alkalmazásában végzik feladatukat. A dunaújvárosi tankerület vezetője Tóth Géza igazgató. 2013/2014-es tanévben Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven a három település, Aba, Nagykarácsony és Perkáta iskoláival továbbra is egy intézményként működünk tovább.

Intézményegységeink:

Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

 

 

 

 

 

Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Vörösmarty Mihály Tagiskola Nagykarácsony 92 diákkal

 

 

 

 

Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Aba Sámuel Tagiskola Aba 528 diákkal

 

 

Hunyadi Mátyásról iskolánk névadójáról

Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án. Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére, anyja pedig Szilágyi Erzsébet. 1458 és 1490 között I. Mátyás néven magyar király, 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt. [1] 

A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt. [1] 

A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, édesanyja egy holló segítségével levelezett vele. (Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.) [1] 

Mátyást hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, ezért előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, később pedig Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra is; olvasmányait Vitéz János válogatta meg számára. [1] 

Bátyja, Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi párt zászlajára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulását. Szilágyi Mihály támadásai következtében zürzavar támadt az országban, s a király hatalma és népszerűsége egyre csökkent. Szilágyi Bécsbe, majd Prágába vonult, s túszként magával vitte Hunyadi Mátyást is. V. László bosszút esküdött, de az esküvöjére készülő királyt váratlanul elragadta a halál. [1] 

Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba Vitéz János vezetésével, hogy Budára kísérje az addig raboskodó Mátyást. Az előre kialkudott váltságdíj kifizetése után a díszes csapat Esztergomnál kelt át a Duna repedező jegén, majd 1458. február 15-én érkezett a fővárosba. [1] 

1458. január 24-én Budán, a Duna jegén a főpapok és a főurak királlyá választották, de kiskorúsága miatt Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá nevezték ki. [1] 

Mátyásnak néhány évvel trónra kerülése után sikerült megszilárdítania hatalmát. Miután felszámolta az elégedetlen főurak lázadását (1459), Jilska felvidéki uralma is összeomlott. [3] 

1463-ban Mátyás a bécsújhelyi megállapodás értelmében 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerezte Frigyestől a Szentkoronát. Az egyezség része volt az is, hogy a törökök ellen közösen harcolnak, valamint lefektették, hogy amennyiben Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Mátyás 1464. március 29-én Székesfehérváron koronáztatta meg magát. [1] 

Mátyás uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete sereg képezte. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül. [1] 

Fokozta a már korábban felállított állami hivatalok, a kancellária, a kincstartóság, a személyes jelenlét bírósága szerepét. Csillagvizsgálót állíttatott fel Budán. [2] 

Költségeinek növekedését az adórendszer 1467-es újjászervezésével fedezte. A főkincstartó pozícióját, aki az ország pénzügyeit felügyelte (napjainkban pénzügyminiszter), ezután nem nemesek töltötték be; a főkincstartó civil foglalkozássá vált. A pozíciót innentől egy budai polgár, Ernuszt János töltötte be. A kapuadó helyett a füstadót vezette be, mivel korábban előfordult, hogy több házhoz csak egyetlen kapu tartozott. 

Emellett a háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó). A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott. 
Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincadvámot. A távolsági kereskedelem új behozatali és kiviteli vámját, a koronavámot minden kereskedéssel foglalkozó embernek fizetnie kellett. A névváltozással elérték, hogy a korábban szerzett vámfizetés alóli mentesség megszűnt. 

A pénzügyi reformoknak köszönhetően Mátyás évi bevétele 500 ezer és 700 ezer Forint körül alakult, mellyel alig maradt el a legnagyobb európai államoktól. [2] [3] 

Mátyás bevételeinek növekedésével párhuzamosan fejlesztette a hadsereget. Az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma a bevételektől függően akár 15-20 ezer fő is lehetett. A sereg 4 fegyvernemre oszlott: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Egy lovaskatona havi zsoldja 3, egy gyalogosé 2 Forint volt. [3] 

Mátyás – apjával ellentétben – nem erőltette a törökellenes támadó hadjáratokat, hanem aktív védelemre rendezkedett be. Kialakította a második déli védővonalat, mely Karánsebestől, a Szerémségen keresztül az Adria irányába húzódott. Hagyta, hogy a törökök megszállják a Balkán félszigetet, de azt már nem akarta, hogy ellenőrzésük alá vonják a délnyugati határvidéket, ezért 1463-ban visszafoglalta Jajca várát. Emelett Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi István rendszeres portyákat vezetett a törökök által megszállt Szerbiába és Havasalföldre. [3] 

Mátyás udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult; pártfogását sok magyar humanista, többek között Báthori Miklós, Janus Pannonius és Váradi Péter is élvezte. Mátyás gyorsan felismerte a nyomtatás jelentőségét. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt; a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat. Budán és Visegrádon reneszánsz stílusban építkezett, elsőrangú olasz művészeket foglalkoztatva. [2] 

A feudális szétdaraboltság megszüntetése kedvezően hatott a fejlődő árutermelésre; megszilárdult a városok ipara és kereskedelme, s növekedett a mezővárosok gazdasági jelentősége is. [2] 

Mátyás hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte, hogy a törökök ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, amihez a Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amihez császárrá kellett választatnia magát. 
Sikeres csehországi hadjáratát követően Brünnben, 1469. május 13-án cseh elenkirállyá koronáztatta magát, hogy így választófejedelem lehessen. Podjebrád György csehországi uralmát azonban nem tudta felszámolni, akinek örökébe a lengyel Jagelló Ulászló lépett. Úgy tűnt, hogy a háborúnak sohasem lesz vége, 1479-ben mégis békét kötöttek. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, s Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz. [2] 

Mátyás Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixszal kötött házasságot, hogy megoldja a törvényes utód kérdését, de sikertelenül. [2] 

Külpolitikáját maga irányította, az ország kormányzásában pedig titkárára és tanácsosaira hagyatkozott. A növekvő hadikiadások előteremtésében Nagylucsei Orbán volt segítségére. [2] 
Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet. [3] 

Mátyás tovább folytatatta a háborút azért, hogy egy bécsi asszonytól született fia, Corvin János érdekében az 1463-as szerződés érvényét veszítse.1483-ban elfoglalta tehát Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben váratlanul meghalt. [1]

Vissza a kezdőlapra